Bemutatkozás

A Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása 1996-ban alakult. Alapítói: a szegedi német, szlovák, görög és román önkormányzatok voltak.

Az akkori önkormányzati elnökök (Farkasné Wéber Zsuzsa –német, Ungi Ferencné Papadopulu Fotini – görög, Dr. Tóth István – szlovák, Dr. Petrusán György – román) hathatós együttműködése nyomán nyithatta meg kapuit 1998. januárjában a szegedi Nemzetiségek Háza, amely azóta is a társult önkormányzatok, illetve a nemzetiségi – kisebbségi egyesületek székhelyeként működik.

A társulás egykori elnökei: Dr. Tóth István a Szegedi Szlovák Önkormányzat egykori elnöke – történész muzeológus, a Móra Ferenc Múzeum Történeti Osztályának vezetője,

Dr. Karol Biernacki a Szegedi Lengyel Önkormányzat elnöke – főlevéltáros, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója.

Kövér László a Szegedi Örmény Önkormányzat elnöke – a Kövér Béla Bábszínház igazgatója.

A társulás jelenlegi elnöke Sajtos Natália a Szegedi Ukrán Önkormányzat elnöke.

Történetének első tíz éve alatt a Nemzetiségek Háza egy többfunkciós, speciális – nemzetiségi, közművelődési intézménnyé vált. Az elmúlt időszak legnagyobb eredménye, hogy a közös munka révén a nemzetiségek bekerültek Szeged kulturális vérkeringésébe.

A Nemzetiségek Háza teret ad azon nemzetiségek, kisebbségek programjainak is, akik nem bírnak önkormányzattal, vagy civil formulával (arab, latin-amerikai, mongol, vietnami).

A szegedi szerb, román, bolgár önkormányzatok is bonyolítanak le különböző művelődési alkalmakat az intézményben.

Budapest után Csongrád megye székhelyén van a legtöbb választott kisebbségi grémium és számtalan egyesület, civil szerveződés is működik az önkormányzatok mellett. Szeged méltán lehet büszke nemzetiségi politikájára, hiszen ilyen típusú kezdeményezéssel nem találkozni Magyarországon, de kelet-európában sem.

A társuláshoz később csatlakoztak a szegedi ukrán, lengyel, örmény, majd legvégül a horvát önkormányzatok is. Időközben a Szegedi Román Kisebbségi Önkormányzat - a tudományos munkát előtérbe helyezve - áttette székhelyét a tanárképző főiskolán működő román tanszékre.

A társulást akkor alkotó hat önkormányzat részvételével 2000-ben jött létre a szegedi Nemzetiségi Szövetség, azzal a céllal, hogy a Szegeden és Csongrád megyében működő nemzeti kisebbségi csoportokat (nemzetiségi önkormányzatok, nemzetiségi egyesületek, valamint jogi személyiséggel nem bíró nemzetiségi csoportok) összefogja, koordinálja. Az alapítók: a szegedi német, szlovák, lengyel, ukrán, örmény, görög önkormányzatok. A szövetség elsődleges célkitűzései között szerepelt, hogy a szegedi nemzetiségek a kiemelten közhasznú civil szférában is képviseltetve legyenek.

A társulás és a szövetség kiemelt feladatai többek között: a régióban-diaszpórában élő kisebbségek ösztönzése: önazonosságuk, történelmi hagyományaik, tárgyi és szellemi kultúrájuk, nyelvük megőrzésére, ápolására, átörökítésére, fejlesztésére. Magyarországi, ezen belül főleg Csongrád megye kisebbsége kultúrájának és értékeinek bemutatása, megismerése, megismertetése. A kisebbségek, a régió és vonzáskörzete harmonikus kapcsolatának elősegítése. A társulás és a szövetség szoros kapcsolatban van az országos kisebbségi önkormányzatokkal, együttműködik a más helyi, regionális és országos kisebbségi szervezetekkel. Széleskörű és közvetlen nemzetközi kapcsolatot tart fenn és épít ki külföldi-anyaországi kulturális szervezetekkel is. 2003-ban a szerb és a horvát önkormányzat, valamint több szegedi nemzetiségi civil szervezet képviselője, és több magánember is csatlakozott a szövetséghez.

Szeged nemzetiségeinek jelentősége a közeljövőben erősödni fog, hiszen kisebbségi viszonylatban Szeged akaratlanul régióközponttá kezd válni, mind az itt élő nemzetiségek nagy populációs arányai miatt, mind a két határ közelsége miatt. A schengen-i egyezmény értelmében a közeli határátkelőhelyek szerepe erősen nőni fog, minek eredményeképpen a tiszteletbeli konzulok, konzulátusok, kulturális intézetek száma gombamód szaporodnak a városban.